Reggel arra keltem fel hogy Muffin nyalogatja az arcomat.Felkeltem az ágyból,Elakartam menni arcot mosni,de nem tudtam bemenni mert zárva volt az ajtó.
-Ki van bent?
-Én!
-Ki az az én?
-Anne.
-Még mindig bent van?Elég volt szólok apának!-mondta mérgesen Lilly.
*Lilly szemszöge*
-Apaaaaa!
-Mondjad törpi!
-Anne nem jön ki a fürdőből!
-Kicsim én most nem érek rá!Beszéljétek meg!
-Ó te soha nem érsz rá!Nem hiszem el hogy munka mindig fontosabb mint mi!
Felrohantam a szobámba,lehuppantam az ágyra és elkezdtem sírni.Emily bejött hozzám.
-Mi a baj?
-Semmi!
-Tudom hogy van valami,hiszen sírsz.
-Az hogy apa sosem foglalkozik velünk!Mindig csak a munka és a munka!
-Ezt én is tudom!De én itt vagyok neked.Mindent elmondhatsz.Még anyu is itt van.
-Köszönöm.Szeretlek.
-Én is szeretlek hugi.
Ajtó nyitást hallottam.Szerintem Anne volt.Végre kijött a fürdőszobából.
-Menj előbb te,mosd meg az arcodat.
-Oké.Nyugi nekem nem fog 2 óráig tartani.
*Anne szemszöge*
Elkészültem a sminkemmel,ruhámmal,hajammal.Megérte öt órakor kelni.Indulhatok a suliba.
-Lilly!Jössz velem?
-Nem.
-Miért?
-Gondolkozz el egy kicsit.
Hát ezt megint elbaltáztam.Megint gonosz voltam a testvéreimmel.Valahogy jóvá kell tennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése